Kora február – Vivien

Az októberi könyvklubos olvasásunk Szaszkó Gabriellától a Kora február című könyv volt, mely nagyon érdekesen feszeget és ír le egy romantikus történetet, melynek minden betűjét ittam. A történet úgy kezdődik, hogy a két főhősünk egy házban bezárva ébred, és nem emlékeznek az elmúlt öt évre, mintha amnéziájuk lenne. A sztori szerintem nagyon izgalmas volt, teljesen tudtam együtt mozogni vele, próbáltam gondolkozni, hogy mi lehet a csattanó és mik derülnek ki még, ki lehet a rosszfiú, kiben csalódom mint olvasó. Aztán szépen lassan, ahogy az emlékeik alvás közben kezdtek visszatérni, az én fejemben is hasonlóképp tisztult a kép. Sok mindent megtudtunk Annáról, a férjéről, Patrickről és a szeretőről, Joshról. Szerintem, a mai világban egyáltalán nem ritka a hasonló kapcsolat, ugyanis sokan fiatal koruk ellenére vágnak bele a házasságba, majd abban vegetálva egyszer csak ráébrednek, vagy Josh-féle impulzus emberek segítségével eszmélnek rá arra, hogy tulajdonképpen nagyon rossz helyen vannak, és az idő kérlelhetetlenül telik. Patrick imádja a munkáját, sikeres, gazdag, vonzó férfi képét mutatja, Anna azonban az ellentéte, csinos és karakteres, azonban sem a magánélete, sem a karrierje nem elégíti ki a vágyait. Így jött képbe Josh, aki úgymond felültette Annát a körhintára, és egy válsághelyzettel ajándékozta meg. Ebből a helyzetből sok idő kiszabadulni, és rengeteg mehet ilyenkor veszendőbe, nem csak a krízist elszenvedő személy életében, de az őt körülvevők mindennapjait is felboríthatja egy ilyen esemény. Volt részem hasonlóban, így nagyon megérintett a történet, és a végén rendkívül megnyugtató volt a happy end, mely szerint Anna Joshsal jön össze, és vele próbálja meg a helyére tenni életének puzzle darabkáit. A történet tanulsága szerintem, hogyha érzed, hogy az életedben valami nem jó, akkor keresd meg az okát, hogy az miért nem felel meg neked. Ezután pedig a megoldáson gondolkozz, és fogadd el, hogyha az egy szakítással vagy felmondással jár, hiszen bizonyos kapcsolatok és élethelyzetek csak addig pozitívak az egyén számára, amíg azok előreviszik, ez az élet rendje. Azonban, ha megrekedsz és nem engedsz utat a fejlődésnek, akkor eltelik a fejed felett az idő, és csak arra eszmélsz, hogy hatvan éves vagy, ülsz otthon a konyhában és zokogsz, hogy ennyi lenne az élet?! Sajnálom, hogy ez a könyv nem egy éve ilyenkor talált meg, vagy kicsit korábban, akkor rengeteget tudott volna segíteni, azonban most sem volt késő ez az olvasás. Összességében nagyon meglepődtem és rendkívül pozitívan csalódtam az írónő munkájában, le a kalappal. Értékelésem: 5/5 pont.