Mielőtt megismertelek – Julcsi

Eltelt most már lassan 4 nap is azóta, hogy befejeztem ezt a könyvet, de csak most jutottam el odáig, hogy képes legyek normális értékelést írni róla, legalábbis remélem hogy az fog kijönni belőle…Muszáj volt közben elolvasnom egy lightos történetet, annyira kikészültem ettől.

A történetben ugye megismerünk egy gazdag, nagyképű az életben eddig mindent megkapó fiatalembert, aki egy baleset során tolószékbe kényszerül, és persze ezt nagyon nehezen tudja feldolgozni, ha egyáltalán fel tudja.. és akkor két év után jön Louisa akit arra vesznek fel hogy Will mellett legyen napi 8 órában, és kettejük között egy idő után elkezd kialakulni valami...

Számomra egy kicsit nehezen indult be ez a könyv. Persze, az elején először meg kell ismerjük a főszereplőket és a háttértörténetet, aztán pedig ahogy Lousia elkezd dolgozni nekem nagyon lassan ment az idő. Persze értem én, hogy ennek így kellett lennie hogy át tudjuk érezni hogy ez egy lassan kialakuló folyamat ami kettejük között zajlott. Az anyja nekem nagyon unszimpatikus volt, és a döntése is az. Amit valahol nagyon mélyen még akár meg is értenék, de én a helyében biztosan nem tudtam volna ezt a döntést meghozni. Unszimpatikus volt még Louisa barátja ki, aki semmi mást nem látott már csak is és kizárólag az edzést és futást. Azonban valahol megértem hogy nehezen léptek ki ebből a kapcsolatból hiszen a 7 év az nagyon hosszú idő, egy ilyet lezárni mindig nehéz.

Na de hogy a lényegre térjek én totálisan kikészültem a végén. Szerintem egy könyvön sem sírtam ennyit mint itt (és hozzá kell tenni sajna elég sokszor megteszem). De én valahogy másra számítottam, más befejezésre. Ugyanakkor ennek valahol mégis így kellett történnie. Először azt gondoltam Will nagyon önző, senki másra nem gondol csak magára, aztán ha jobban belegondolok ezzel Lousiára is gondolt, hiszen megadta neki a lehetőséget a továbblépésre, a teljes életre Spoiler: (ha el szeretnéd olvasni, jelöld ki a bekezdést)

valaki mással

spoiler vége!!!.

Amikor befejeztem a könyvet arra gondoltam, hogy utálom. Soha többet nem olvasom, és nincs az a pénz hogy a filmet megnézzem. De így 4 nap elteltével be kell lássam, hogy tulajdonképpen tetszett ez a könyv, így ahogy volt. És valószínűleg el fogom olvasni a második részt is.

Mielőtt megismertelek – Dexter79

"Azért vágtam bele pár hónapja a könyv olvasásába, mert akkoriban került a moziba a film, szerettem volna megnézni (mivel Trónok harca fan vagyok, ezért a színésznő miatt kötelező volt), de mindig jobb előbb olvasni, aztán nézni. :)
Van egy férfi, Will, akinek a legszebb évei közepén kettétörik az élete egy baleset miatt, amiben nyaktól lefelé megbénul, és nem érdekli már semmi.
Van egy cserfes, kissé butácska, és sokszor furcsa lány, Louisa, aki munkát keres, és szinte egy dobozban él egy pici faluban, ahol nagyon kevés inger éri. Benne van egy kapcsolatban, ami tök lapos, és úgy érzi, és ezt hangoztatja is, hogy ez így neki jó, és nem vágyik többre. Aztán ők ketten mint ápoló és beteg összekerülnek. Lou a teljes ápolói tudatlanságával, és Will a mélységes depressziójával. Szépen lassan összecsiszolódnak, formálódnak (Louisa szerencséjére), barátkoznak, közös programokra mennek (Will legnagyobb bosszúságára). Lou az elején elég butácskának van beállítva, aztán ez egy picit javul a könyv végére, Will pedig egy igazi kibírhatatlan, mogorva, elkényeztetett fiúnak, de szerencsére ez is változik a végére. Will szülei hűvösek és távolságtartóak voltak, nem tudom, hogy a pénzük miatt, vagy csak Will viselkedése miatt, de utóbbi miatt érthető volt, Lou apukáját imádtam, de a nővérét már nem annyira.

Azt kell mondjam, hogy régen sírtam úgy könyvön, mint ezen. Nagyon elgondolkodtató volt a téma. Joga van-e az embernek magának eldönteni, hogy akar-e élni? Beleszólhat-e a család, hogy mi a jó nekünk? Lehetünk-e ugyanolyan boldogok, ha csak keveset látunk a világból? Önző dolog-e csak magunkra gondolni?
Nehéz megmondani, hogy ki segített többet a másiknak. Lou Willnek azzal, hogy mellette volt és próbált vidámságot csempészni az életébe, hogy próbálta meggyőzni, hogy így is lehet teljes életet élni. Vagy Will Lou-nak azzal, hogy olyan dolgokat csináltak együtt, amiket előtte Lou sosem, hogy felnyitotta Lou szemét, hogy akarja látni a világot.

Spoiler: (ha el szeretnéd olvasni, jelöld ki a bekezdést)
Fura dolog, hogy míg egyes emberek foggal-körömmel ragaszkodnak az élethez (lásd Életrevalók film), addig mások úgy döntenek, hogy nem „küzdenek” tovább. Nem ítélek el senkit, mert mindenki maga tudja, hogy hogyan és milyen módon szeretne élni, de rossz volt olvasni Willtől, hogy „az neki kevés", hogy Lou szereti.

spoiler vége!!!

Azóta láttam a belőle készült filmet és ezen könyv esetében a film még jobban sikerült. Sokkal több érzelmet adott át nekem, és hatásosabbnak bizonyult.

Értékelés: 4/5 (Film: 5/5)