2017. május 31., szerda

Vámpírok múzsája – Noémi

Előzmények:
Keveset nézek magyar filmeket - főleg az újakat - és keveset olvasok magyar íróktól. Nem azért, mert alapból feltételezem, hogy rossz, csak inkább tartok attól, hogy mélyebben érintene a csalódás, mint egy külföldi mű miatt. (Valahol Vavyen Fable munkásságában sejtem a teljes választ.) Mégis már régóta szerettem volna elolvasni ezt a könyvet.

Az élmény:
Egy jelen, ahol együtt él vámpír, ember és alakváltó. Illetve még sok más "lény". Megelevenedik egy teljes, különböző mítoszokat, irodalmi műveket egyesítő világ. Kicsit mintha Gaiman Amerikai Isteneit olvasnám magyar viszonylatokba átültetve.
És körülbelül ideáig tartott számomra a varázs. Nem tudtam megkedvelni Borit, mivel távol állnak tőlem az olyan hősnők, akik alkoholt isznak - mármint sokat, túl sokat. Különösen, ha még hánynak is tőle. Szóval, vagy igyon és bírja, vagy ne igyon annyit, mert nem bírja. De ezt a változatot sosem bírtam. Ráadásul bár elvei vannak, mégis elég gyorsan feladja őket - igaz ebbe beleszólt: a szérum, vér és vágy egyvelege. Gyarló az ember, különösen egy hétköznapi. Viszont ha már a történet különleges, legyen a főszereplő is.
Szinte az összes karakter sablonosnak tűnt, kivéve Attilát, a táltost Ő azonban igazán megérintett. Mármint a táltos karakter, nem Attila. Benne ért össze a régi magyar hitvilág és a mai magyar valóság. Ezt a vámpírok sosem tudják visszaadni. Hiába élnek több száz vagy több ezer éve, olyan, mintha mindig ugyanazon keseregnének. Nem tudom elhinni, hogy ha még 200évet élhetnék, ugyanazon hisztiznék, ugyanazok a vágyak hajtanának, mint ma. Nekem ezért ősiek a vámpírok - hiszen leragadtak abban a világban, abban az életben, amiben meghaltak.
Azért akadt néhány kedvenc jelenet: mikor Robi bevallotta, hogy többen, együtt adták ki Bori férfi ideálját. Úgy éreztem, az egész női társadalom kapott egy fricskát. Illetve a múzsa leírása, tulajdonságai teljesen magával ragadtak. Ő tűnt a legeredetibbnek a történetben. Gyorsan el is olvastam a Ligeia novellát.

Összességében nem voltak benne olyan csavarok/meglepetések, amik megrendítettek volna, viszont jól szórakoztam és még tanultam is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése