Először is azt tudni kell, hogy ha nincs a Minikönyvklub, akkor én sajnos biztos, hogy nem olvastam volna el. A fülszöveg egyáltalán nem csigázott fel, és nem gondoltam volna hogy tetszeni fog. Pedig de! Nagyon is.
A főszereplő egy depressziós, tragikus sorsú fiú, akinek meghalt az apja, alkoholista az anyja, ő pedig egy baleset óta nem beszél. Egyáltalán.
Aztán jön Zelda, Spoiler: (ha el szeretnéd olvasni, jelöld ki a bekezdést)
aki állítása szerint igazából 247 éves, de örökre 17-nek néz ki
spoiler vége!!!
és aki átformálja Parker Santé világát. Spoiler: (ha el szeretnéd olvasni, jelöld ki a bekezdést)
Nagyon jó volt, hogy a végét így oldották meg, szerettem hogy elgondolkodtunk rajta, hogy akkor ez most tényleg igaz lehet-e, vagy csak a fantázia szüleménye.
spoiler vége!!!
A könyvnek szerintem megvan a maga mondanivalója, miszerint: a körülmények, az otthoni állapot, és a tragédiák sajnos túlzottan is befolyásolni tudják az embereket, túlzottan is. És az lenne szerintem az elsődleges mondanivaló hogy ne hagyjuk hogy ezek a dolgok befolyásoljanak minket. Tudni kell élni, élni a mának, kiélvezni minden pillanatot. "Fiatalként viselkedni", bulizni, élvezni a kilátást, vásárolni... stb.
A könyvnek szerintem megvan a maga mondanivalója, miszerint: a körülmények, az otthoni állapot, és a tragédiák sajnos túlzottan is befolyásolni tudják az embereket, túlzottan is. És az lenne szerintem az elsődleges mondanivaló hogy ne hagyjuk hogy ezek a dolgok befolyásoljanak minket. Tudni kell élni, élni a mának, kiélvezni minden pillanatot. "Fiatalként viselkedni", bulizni, élvezni a kilátást, vásárolni... stb.
Sajnos, ezeket az érzéseket én sem élem át mindig, én sem tudok teljesen a mának élni, pedig jobban kellene. Mindenkinek kellene egy Zelda :) Zelda, aki kihoz bennünket a mélyből, aki újra felemel minket, aki miatt újra érdemes élni. Ezt váltotta ki a főszereplőből és ezt váltotta ki belőlem is :)
Összességében nagyon tetszett, és örülök hogy elolvastam.
Nagyon sok jó idézet van benne, de azért kiemelnék párat :)
"Az ember sosem szűnik meg fiatalnak érezni magát. Lehet, hogy elkezdesz dolgozni, lesz férjed és saját házad, de ez az egész felnőttség csak színjáték. Mindannyian úgy teszünk, mintha felnőttünk volna. Tudod, melyik a legkegyetlenebb tárgy, amit valaha feltaláltak? – A fejemet rázta. – A tükör. Mert megtöri az illúziót."
"Nem alapozhatod a saját boldogságodat valaki máséra. Az őrületbe vezetne."
"szerintem akkor szeretünk valamit igazán, ha még és még akarunk belőle, nem gondolod?"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése