Szabadon választható könyvnek Trisha Ashley Csokolédécipők és esküvői harangok című írását választottam. Évek óta megvan, de valahogy sose fogtam neki az olvasásának.
A történet főszereplője Tansy egy 35+-os hölgy, aki Londonban él a pasijával már hosszú évek óta. Van egy nagyon öreg nagynénje vidéken, akinek van egy cipőboltja, ami egy családi vállalkozás generációk óta. Főhősünk, amúgy gyerekkönyveket rajzol, és titokban rajong az esküvői cipőkért (gyűjti őket). Mindeközben évek óta arra vár, hogy a pasija feleségül vegye és gyereket szülhessen, mert attól retteg, hogy kifut az időből. Válaszút elé kerül, a szeretett nagynénje, aki felnevelte, beteg lesz, és nemsokára meg fog halni, ráadásul kezd rájönni, hogy feleslegesen vesztegette az idejét a pasijára. Szakítsunk vagy várjunk a csodára tipikus esete.
Spoiler nélkül annyit, hogy történik egy kisebb vita köztük, ami miatt elhagyja a férfit, és hazaköltözik a nagynénihez. A nagynéni 90 körül van, ezért szegény jobb létre szenderül, de előtte még elmondja valakinek az élettörténetét, és élete nagy titkát (ezt a hangfelvételt később Tansy-re hagyja).
Főhősünk megnyitja az Üvegcipellők nevű esküvői cipőkre specializálódott kis üzletet, miközben a szomszédba beköltözi, egy jóképű idegen (természetesen innen lesz a romantika).
Igazából romantikus címkével van ellátva a könyv, de szerintem inkább chick lit, mint romantikus. A történet nagy részében Tansy búját-baját hallgatjuk, és azt hogyan valósítja meg az álmát az esküvői cipőkkel kapcsolatban. Az előbbi néha túl sok volt, az utóbbi viszont érdekes. A történetben az extrát a nagynéni hangfelvételei adták, amik néhol viccesek, de főleg nosztalgikusak voltak. A romantikus rész meg kb. a könyv utolsó 50 oldalán bontakozott ki.
Nem volt egy nagyon izgalmas történet, a szereplők se tudtak igazán közel kerülni hozzám, viszont ami nagyon zavart, hogy az írónő kb. 2-3 fejezetenként ismételte önmagát. Mintha az olvasó 20-30 oldal alatt elfelejtette volna, hogy előtte mit olvasott.
Értékelés: 3/5
Szégyellem magam, mert 3 csillagot adtál neki, de tök kíváncsi lettem a regényre. :D Cukinak tűnik, bár Ulpi kiadás...
VálaszTörlés