A lány a vonaton – k_annamaria

Hatalmas megkönnyebbülés volt számomra, amikor kiderült, hogy a következő körben krimi és thriller témában fogunk olvasni. Ha valami közel áll a szívemhez akkor minden bizonnyal ez a téma kör lesz.

A lány a vonaton, ha emlékeim nem csalnak szavaztam is. Ezért nagyon örültem, hogy bekerült a közös olvasások közé. És most jöhet a sokkoló rész.
Számomra eddig ez volt a legjobb könyv amit a mini-könyvklub keretein belül olvastam.
Imádtam a könyv komor hangulatát. Mivel én nagyon szeretem a skandináv irodalmat, ezért engem nem zavart a történet vontatottsága.
Tetszett, hogy kevés szereplő van a történetben és mind a három szereplő szemszögéből megismerhetem a történetet.

Rachel az exfeleség:

Alkoholista,depressziós,labilis,akarat gyenge.Nem értettem mért ragaszkodik annyira a volt férjéhez. Nem igazán értettem meg a problémáit. Bár, hogy nem lehet gyermeke elég nagy trauma, de ezért szerintem még nem kellene az alkoholhoz nyúlnia. Az alkoholizmust szerintem az írónő tökéletesen ábrázolja. Ahogyan Rachel tagadásban él hosszú hosszú hónapokon keresztül.Aztán ahogyan eljut a következő szakaszba a felismerés. Erre a nyomozgatása és a visszaemlékezés tökéletes segítséget nyújt neki. Szerintem a történet végére nem jut el a gyógyulás szakaszához, de próbálkozik.

Anna a feleség:

Nekem Ő volt a ellenszenvesebb karakter. Volt valami visszataszító benne. Nem tudom pontosan megmagyarázni mi is, de amikor az Ő gondolatait olvastam a hideg futkosott a hátamon.

Szerintem Anna végig szerepet játszott. nem hiszem, hogy boldoggá tette őt az anyaság. Azt gondolom valójában kielégítő volt számára a szerető szerep. Feleség és anyaként csak pózolt.

Magan az áldozat:

Bár nem is biztos, hogy Ő az egyetlen áldozat. Miden szereplő áldozat és végig a saját démonaikkal küzdenek.

Vele sem igazán kerültem egy hullámhosszra, de szerintem egy jó krimiben nem is annyira szempont, hogy szeresük a szereplőket.

Nekem kb a történet felétől volt egyértelmű, hogy ki is a gyilkos és az, hogy hová is tartunk.

Tetszett a történet lezárása. Nincsenek kérdőjelek csupán csak a szereplőket örökre összekapcsoló titok maradnak.

Jó kis könyv volt ez, így elsőre a krimi témakörében. Én egy jót vonatoztam. Néhol lassan zötykölődtünk, néhol száguldottunk.

A történet végén sem szálltunk le a vonatról, egy sötét alagútban rekedtünk. A szereplők örökre ott is maradnak.

Kedvenc idézetem:
"Talán nem is az igazság kimondásához, hanem pont a továbblépéshez van szükség bátorságra."